Mozaik2001
– Magyar fiatalok a Kárpát-medencében –

A kutatás célja:
A Mozaik 2001 című nagymintás kutatás a határon túli régiók számára olyan alapkutatást biztosít az ott élő magyar fiatalok helyzetéről, ami alapját képezi további kutatások lebonyolításának, s hozzájárul a helyi döntéshozók, társadalomkutatók, valamint civil szervezetek munkájának segítéséhez. Komplex összehasonlítási lehetőséget kínál egyrészt az adott ország és az ott élő magyar kisebbség fiataljainak helyzetét illetően, másrészt a hazai és a szomszédos országok, illetve azok egymáshoz viszonyított kisebbségi helyzetét, körülményeit tekintve, valamint a Magyarországon és a környező országokban élő magyar fiatalok helyzetével kapcsolatban. A magyar tudományos élet, az ifjúsággal foglalkozó szakemberek illetve politikusok számára hiteles, tudományos adatgyűjtést tesz lehetővé a határon túl élő fiatalok helyzetéről, amely hatékonyan elősegíti a témával kapcsolatos döntéshozatalt és egyéb, az ifjúsági szférát érintő kérdés, probléma optimális kezelését.

A kutatás módszertana:
A kutatás által vizsgált populáció a környező országok magyar nemzetiségű (magukat magyarnak valló), 15-29 éves fiataljai, akik összlétszámukat tekintve mintegy 5-600 000 főre becsülhetők. E populációból került ki az a mintegy 6 000 fős minta, amely a szocio-demográfiai jellemzők (nem, életkor, lakóhely) mentén reprezentatív
A kutatás szempontjából Felvidéket, Kárpátalját és Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintettük. Erdélyt két régióra bontottuk, az egyik Székelyföld, ahol a határainkon túl a legnagyobb az egy tömbben élő magyarok száma, és a Belső-Erdély, Partium és Bánát területeket magában foglaló régióra, amelyre a későbbiekben Belső-Erdély néven fogunk hivatkozni.
Az öt régióban felvett kérdőívek általában szó szerint megegyeznek, azonban a régiónként különböző sajátosságokat messzemenően igyekeztünk figyelembe venni. Ez a törekvés egyfelől az egyes országok közötti különbözőségek figyelembe vételét jelentette (pl. különböző iskolarendszer stb.), másrészt minden régiónak lehetősége volt a kérdőív végén egy rövid önálló kérdésblokk lekérdezésére.
A kutatás célcsoportja az öt régióban élő magyar, 15-29 éves korosztály. Az egyik alapvető kérdés az volt, hogy ezeknek a régióknak hol húzódnak a földrajzi határai, a másik kérdés, hogy kit tekintünk magyarnak. A területek kijelölését a helyi kutatóintézetek munkatársai végezték el, korábbi ismereteik, statisztikai adataik alapján. A kutatás így az általuk definiált azon területeken történt, amelyekben a magyar nemzetiségűek aránya számottevőnek tekinthető. Magyarnak tekintettük azokat a fiatalokat, akik jól beszélik a magyar nyelvet (képesek voltak megérteni a magyar nyelvű kérdőívet, magyarul tudtak rá válaszolni), és magyarnak vallják magát.
A mintavételi módszereknél igyekeztünk a lehető legszigorúbb elvárásoknak megfelelni, és lehetőség szerint véletlen mintavételi eljárást alkalmazni. A minták elemszámát úgy határoztuk meg, hogy minden régióban lehetőségünk legyen az adatok önálló elemzésére, és ezzel egyidejűleg figyelembe vettük azt is, hogy azokon a területeken nagyobb mintán végezzük a kutatást, ahol a magyarok lélekszáma nagyobb. Így a minta elemszámai nem tükrözik a régiókban lakó magyar fiatalok arányait. Az egyes regionális kutatócsoportokkal egyetértésben Felvidéken 1000, Kárpátalján 500, Belső-Erdélyben 1200, Székelyföldön 750, Vajdaságban pedig 1000 magyar fiatalt kérdeztünk meg. A minta összeállításánál területileg rétegzett, korra és nemre és településtípusra reprezentatív mintavételi eljárást alkalmaztunk. A megkérdezettek kiválasztását, ahol lehetett, címlista segítségével végeztük (Székelyföld), ahol ilyen listát nem tudtunk használni, ott véletlen sétás kvótás mintavételt alkalmaztunk. A véletlen séta pontos definíciója régiónként, a helyi sajátosságok figyelembe vételével különbözött, de alapjaiban minden régióban megfelelt a mintavételi eljárási szabályoknak.
A magyar fiatalok mellett ugyanazokon a területeken élő, a többségi nemzethez tartozó fiatalokat is megkérdeztünk. Ezek a kérdőívek egy-két kérdés kivételével a magyar kérdőívek tükörfordításai voltak. Ezt a mintát a kutatás értelmezésénél kontroll csoportként használjuk fel. Felvidéken 500 szlovák, Kárpátalján 250 ukrán, Belső-Erdélyben 750 román, és Vajdaságban 500 szláv nemzetiségű fiatalt kérdeztünk meg. Székelyföldön nem kérdeztünk román fiatalokat. Ezeket a kérdőíveket helyi, a többségi nemzethez tartozó, vagy a többségi nyelvet kifogástalanul beszélő kérdezőbiztosok kérdezték. A mintavételi és kérdezési eljárások megegyeztek a magyar mintánál leírtakkal.

A kutatás eredményei:

• Kérdőív (Belső-Erdély, Székelyföld, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság)
• A kutatás gyorsjelentése (könyv formájú kiadvány)
  Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László & Nemeskéri István (2002): Mozaik 2001. Gyorsjelentés. Magyar fiatalok a Kárpát-medencében, Budapest: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet.
• A kutatás alapadatai (CD-ROM formájú kiadvány)
  Mozaik 2001 Kutatási adatok (2003) Elektronikus kiadvány, Budapest: Nemzeti Ifjúságkutató Intézet.
• A Kárpát-medencében élő magyar és többségi nemzethez tartozó fiatalok utazási szokásai című utóelemzés (a Magyar Turizmus Rt. megrendelésére)
• Családi környezet, életút, esély. Mozaik 2001 – Magyar fiatalok a Kárpát-medencében Ifjúságkutatási konferencia, Csíkszereda, 2002. december 2.

A kutatás ütemezése:
Az adatfelvétel 2001 tavaszán zajlott. Az adatok elemzése folyamatos.

A kutatás megrendelője és finanszírozója:
Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium
Miniszterelnöki Hivatal
Magyar Turizmus Rt.

A kutatás támogatói:
Oktatási Minisztérium
Gazdasági Minisztérium
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Szociális és Családügyi Minisztérium
Környezetvédelmi Minisztérium
Külügyminisztérium

A kutatásban résztvevő partnereink:

Együttműködő intézmények:
Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszék (Románia – Belső Erdély és Partium)
Fórum Társadalomtudományi Intézet (Szlovákia)
KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja (Románia – Székelyföld)
LIMES Társadalomtudományi Intézet (Ukrajna)
Magyarságkutató Tudományos Társaság (Jugoszlávia)
Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány (Románia – Belső Erdély és Partium)
MTA Politikatudományi Intézet
MTA Szociológiai Intézet
Oktatáskutató Intézet
Századvég Politikai Elemzések Központja

Konzulens intézmények:
Márton Áron Szakkollégium
MTA Kisebbségkutató Intézet
Teleki László Intézet Közép-Európai Kutatások Központja

Közreműködő kutatók:
Bálint Blanka (Románia – Székelyföld)
Bíró A. Zoltán (Románia – Székelyföld)
Csata Zsombor (Románia – Belső Erdély és Partium)
Csernicskó István (Ukrajna)
Demeter Gyöngyvér (Románia – Székelyföld)
Fábri István
Gábor Kálmán
Gábrity Molnár Irén (Jugoszlávia)
Gergely Andrea
Híres Kornélia (Ukrajna)
Kovács Lajos (Szlovákia)
Laki László
Magyari Tivadar (Románia – Belső Erdély és Partium)
Mészárosné Lampl Zsuzsa (Szlovákia)
Rosta Gergely
Soós Kálmán (Ukrajna)
Szarka Kriszta (Szlovákia)
T. Mirnics Zsuzsa (Jugoszlávia)
Tibori Tímea
Tóth Károly (Szlovákia)
Veres Valér (Románia – Belső Erdély és Partium)